A friss adatok szerint még most is csúcson van a magyar foglalkoztatottság: a munkaerőpiacon 27 ezer új munkahely jött létre egy év alatt. Tavaly novemberben a 15–74 éves népesség 66,9 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon.
Elemző: Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint továbbra is csúcson van a magyar foglalkoztatottság: az elsődleges munkaerőpiacon 27 ezer új munkahely jött létre egy év alatt. (Közben a közfoglalkoztatottak létszáma 17 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 16 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest.)
Így szeptember–november átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4,713 millió fő volt. A legutolsó hónapban
a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66,1 százalékos aktivitási rátával és az előző hónapban mért 66,7 százalékos szinttel szemben.
Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta mindössze 3,8 százalék volt. (Ez csak leheletnyivel több, mint az előző havi 3,6, illetve az előző év azonos hónapjában mért 3,7 százalék.)
A Makronóm Intézet pár hete a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta kutatásában, amelyből – a mai friss adatokkal egybecsengő módon – az is kiderült, hogy magas szinten a foglalkoztatás, alacsony a munkanélküliség és az energiaválság ellenére is tartják a munkavállalókat a cégek.
Azaz bár a Makronóm Intézet által megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság, tevékenysége befejezését egyik kutatásba bevont cég sem tervezi.
Tavaly novemberben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 233,6 ezer álláskereső szerepelt, ami kismértékű emelkedést jelent a nyárhoz képest, de továbbra is igen alacsony szint. Az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva ez az érték 9 ezer fővel kevesebb.
Novemberben 27,8 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya mindössze 10,5 százalékot tett ki. Az új belépők száma így – az előző év azonos időszakához képest – 1,7 százalékkal csökkent.
Az óesztendő novemberében a munkaadók 15,8 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 86,9 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 65,4 ezer maradt betöltetlen az előző havi 67,1 ezer után.
A múlt év III. negyedévében továbbra is növekvő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A mezőgazdaságban ezer, a feldolgozóiparban 3 ezer, a közszolgáltatások esetében pedig 2 ezer fővel csökkent a létszám, míg az építőiparban 7 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 41 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.
A magyar munkaerőpiac továbbra is a korábbihoz hasonló stabil számokat produkál, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak hatást a foglalkoztatottságra – az aktivitás még havi alapon is emelkedett –, a munkaerőpiaci feszesség továbbra is a csúcs közelében van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt.
Az ukrajnai háború, az európai energiaválság, a kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós előjelek egyelőre nem jelentkeznek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából.
Azonban a következő időszakban egy bekövetkező európai recesszió esetén csökkenhet a munkaerőpiacil feszessége, elsősorban a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül, és ez az óvatosság már most is érezhető a vállalatok részéről.
A jelenlegi legaktuálisabb kérdés, hogy az ár-bér spirált megakadályozni igyekvő jegybankok kamatemelései láthatóan még nem fejtették ki hűtő hatásukat a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban. Azt azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági, illetve pénzpiaci változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben.
A továbbra is látványos munkaerő-kereslet egyben erősíti az aggodalmakat a még mindig erőteljes infláció kapcsán, mivel a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szintje, illetve a pénzromlást lekövetni igyekvő évközi fizetésemelések az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítják, hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyagköltségekhez, erősítve a vállalatok további áremelési szándékát.
Látványos munkanélküliség-növekedésre a Magyar Bankholding nem számít a jelenlegi folyamatok alapján, így a kereslet némi csökkenése mellett is igaz marad, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac.
Így a vállalatok a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányában kereshetik a megoldást, továbbá az energia- és egyéb költségek megugrása is a hatékonyság növelésének irányába tereli a vállalatokat, ami örvendetes fejlemény a teljes nemzetgazdaság globális felzárkózása szempontjából. Várakozásunk szerint 2022 egészében 3,7 százalék lehetett az éves munkanélküliség, az idén pedig 3,9 százalék lehet az átlagos ráta, de a globális környezet hatásai miatt az utóbbinál erősebb a bizonytalanság.
Novemberben az ipari termelés 2,9 százalékkal csökkent az előző évhez képest, és havi szinten is 1,6 százalékos visszaesést mutatott. A lassulás fő oka a gyenge külső kereslet, miközben a belső fogyasztás is csak fokozatosan élénkül. Az építőipari projektek és az új nagyberuházások azonban hamarosan lendületet adhatnak az iparnak.
A tavalyi ősz kedvezőtlenül alakult a munkaerőpiaci folyamatokat tekintve. Romlottak a foglalkoztatási adatok, és kismértékben növekedett a munkanélküliségi ráta. Idén azonban ismét bővülésnek indulhat a munkaerőpiac, köszönhetően az olyan nagyberuházásoknak, mint például a BMW vagy a CATL, illetve a gazdasági növekedésnek.
Sok múlik azon, hogy az amerikai elnök beváltja-e az ígéretét.
Szakértők szerint komoly bérfelhajtó hatása lehet a jövőre induló nagy autóipari cégeknek.
Egy kutatás bizonyítja, hogy a hazai média által gyakran emlegetett uniós tagállam munkaerő-piaci helyzete sem ad okot büszkeségre.
A kormány az elmúlt másfél évtizedben mindent kidolgozott és mindent felkínált, hogy dolgozni és boldogulni lehessen.
Az ukrán elnök nem is Oroszországnak akart ártani elsősorban.
Értjük mi, hogy ezzel próbálják hitelteleníteni a kormányt, viszont nem biztos, hogy a magyarok számára mérvadó, mit mond egy bukott nagykövet és annak leköszönő kormánya.
